Nincsen semmi baj és nem is lesz...ezt mondogatom egész nap magamnak. De akkor is hiányzik a "kisbabám".
Panka ezen a héten sem mehet bölcsibe, a nagymamik segítenek most nekünk, ők vigyáznak Pankira. Tegnap eljött anyukám, ő vigyázott Pankira estig. Ma és holnap pedig...
Hétvégén kitaláltam, hogy vigyük el mamázni Pankit vidékre anyósomékhoz, és próbáljuk ki, hogy hogyan viseli a távollétemet. Igen, eddig ilyen nem történt nálunk, amelynek egyszerűen az az oka, hogy nem régen szokott le Panka a szopizásról. Szóval most jött el ennek is az ideje...
Ma reggel megnézte Pankát a doktornéni és adott igazolást, hogy hétfőn már mehet majd közösségbe. Aztán még délelőtt elvitték a férjem szülei vidékre a lányt. Az előbb telefonáltam a mamának, aki azt mondta eddig nem volt baj, jól érezték magukat. Egyszer érdeklődött Panki, hogy hol vagyunk. :) Kíváncsi vagyok az estére, nagyon izgulok.
Munka után hazajöttem és nem csicsereg itthon senki...:(
Azt hiszem én rosszul viselem ezt a helyzetet. És ez csak az első este...
0 comments:
Megjegyzés küldése