Másfél év

...mérföldkő a pici lány és családunk életében egyaránt. Felfordult az életünk egyik pillanatról a másikra. De miért is?

Először is, mert Anya munkát kapott. Igen, nagyon hamar sikerült. Igazán mázlista vagyok. :o))) Július 1-től dolgozom hivatalosan, de már ezen a héten is, minden nap voltam bent ismerkedni a kollegákkal, környezettel és a feladatokkal. Jövő héten szeretnék még többet menni, hiszen júliustól át kell vennem az "irányítást". :o)

Pankával most felváltva vagyunk. Ha délelőtt dolgozom, akkor Apa délután megy a munkába, vagy fordítva. Egészen jól működött ez a héten. Júliusban nyáriszünet van Apának, így vele lesz többet Panki. Augusztusban pedig kezdjük a bölcsit.

És hogy viseli ezt  a nagylány? Nehezen. Engem büntet igazán. Ha jelen vagyok, rajtam lóg és nem enged egyedül sehova a lakásban. Nem tudom letenni aludni, csak ha már félálomban van. Itt jegyzem meg nálunk működött eddig az egyedül elalvás. Az első napokban 15-30 perces ordítást rendezett, amikor elmentem otthonról. Ja és mindezt a férjemnek nem csinálja, nagyon jól elvannak ha nem vagyok itt. 

Hogy viseli ezt Anya? :o) Egyrészt hiányzik a Panki. A szívem szakad meg, ha sír utánam. Nehéz azt is felfogni, hogy a kisbabám már nagybaba és nem lehet mellettem mindig. Megszokjuk majd. Másrészt nagyon élvezem hogy dolgozhatok végre. Hiányzott már a szellemi munka.

Milyen a kis másfél évesünk? Azt hiszem ennek szentelek egy másik bejegyzést. :o)