Jelentem élünk és virulunk. Intézkedéssel és várakozással telnek napjaink. Vágjuk a centit. Írok magunkról pár sort, mi történt/történik felénk mostanság.
- Két hét múlva megyünk haza! Már másra sem tudok gondolni. :o) Nem tudom Panka érez-e valamit ebből. Sokat mesélek neki arról, hogy mit fogunk csinálni majd Magyarországon. Szerintem sokmindent megért már. De mielőtt hazamennénk még jön a Mikulás, aztán szülinapozunk is.
- Az útlevele készen van, szóval nem marad itt a csajszi. Nagyon cuki lett. Megjegyzem ez az egyetlen okmánya, amit nem rontottak el a hivatalban és időben készen is lett.
- Nagy előrelépést tettünk a minap. Jó ideje hajkurásztuk már a papírokat Panki állampolgársági kérvényéhez. Jelentem sikerült az utolsót is beszerezni, így holnap postára is adhatjuk a borítékot a kérvénnyel. Aztán várunk. Hurrá!
Magyarországon lesz még sajnos fejfájásom ettől az állampolgársági mizériától...
- Kibújt a felső két szemfoga. Így (legalább) 10 foga van már. Azért legalább, mert alul vannak még kibújóban rágófogak és szinte képtelenség turkálni a lány szájában, nem tudom megnézni neki. Fogzik szegénykém nagyon. Sirdogál, rág, nyáladzik, piros a feneke és az arca. Sajnálom!
A nagy fogzás ellenére nem vészesek az éjszakák. 3-4 óránként kel fel Panki. Előfordul, hogy fájdalomcsillapítót adunk neki éjjel.
- Bevezettem a tehéntejet és a tojást a csajszi étrendjébe. A tejet egyelőre nem szereti se magába, se tejbegríznek. Tejberizst még nem próbáltam. Lehet holnap próbálkozok...hátha bejön neki. Alig van már pár dolog, amit nem eszik még (pl. aprómagvas gyümölcsök, olajos magvak, csoki, kakaó, gomba). Igazi nagylány már! Az aktuális kedvence a mandarin.
A kajálásába a fogzás sem kavar be, nagyon szépen eszik. Mostanában tízóraira és uzsonnára nem eszik sokat, csak csipeget. Ebédre és vacsorára megeszik több mint 200ml főzeléket. Egyre többször eszi a mi kajánkat.
- Panki tegnap elkezdett úgy lépegetni, hogy fogjuk a kezét. Eddig csak a bútorokat tologatta. Kicsit félős a lelkem.
- Érdeklődik a magasabb helyek iránt. Próbál felmászni a puffra, a fotelra vagy az ágyra. Egyelőre kevés sikerrel. Ami nekem nagyon megnyugtató, hogy lemászni már megtanult. Érdekes, mert nem foglalkoztunk ezzel, de egyszer pelusozás közben hasra vágta magát és elkezdett letolatni az ágyról. Persze irtó boldog volt, hogy egyedül földet ért. Azóta mindig így csinálja. Én meg boldog vagyok, hogy pár másodperc alatt meglóg előlem...
0 comments:
Megjegyzés küldése